Polgármesteri Hivatal, Szatymaz

A Budapest- Szeged vasútvonal kiépítése után az 1880-as évektol a szatymazi szolok a szegedi polgárcsaládok kedvelt nyaralóivá váltak. A mai település magja is ezt követoen alakult ki és épült meg a templom 1902-ben helyi és Szeged városi közadakozásból. Európa-híru oszibarack-kultúráját néhány oltványokat honosító, nemesíto kisparaszt és tanyai tanító tevékenysége alapozta meg századunk elején. A Fehér-tó környéki szikes legelokön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Ma a mezogazdaságban dolgozók megélhetését elsosorban a szolo- és gyümölcstermesztés, oszibarack, továbbá a fóliás zöldség- és virágtermelés biztosítja. A mintegy 4300 lelkes lakosság fele külterületen él. Ma már a lakosság jelentos része Szegedi munkahelyeken dolgozik. A belterület fejlodése foleg az oszibarack és a gyümölcstermesztésbol származó jövedelmeknek köszönhetoen az 1960-as évek elején vett nagy lendületet, amikor egész utcasorok alakultak ki, majd az 1980-as évektol Szeged városából történo kiköltözéssel folytatódott, és a rendszerváltást követo megtorpanás után napjainkban is folytatódik. Mára jellemzo, hogy a külterület infrastruktúrával ellátott területein nagyobb telkeken is épülnek új családi házak. A település széles utcarendszeru elokertes családiházas beépítésu, sok zöld területtel, jól kiépített közmuhálózattal.